Összegzés III

.Van olyan amikor az ember,,,hosszan készülődik arra,hogy meséljen....van olyan amikor az ember ,,,,annyira körbe magyarázza mondanivalóját.....hogy elveszik a nagy készülődésbe...de ez lehet azért is fordulhat elő,,,mert azt szeretné ,hogy pontosan megértsék.....keresi a hogyan...mi módon.... .Egyszer csak azt veszed észre,hogy a vízbe vagy,,,hogy kerültél oda?,,,,Kérdezte-e valaki akarod-e?......Tudsz-e úszni?......Merre indulj?...Talán a biztosnak tűnő csónak felborult?...De ha tudsz úszni,,,miért nem úszol?.....Mert a körülölelő víz olyan hideg,hogy megdermedsz tőle?.......Mozdulatlanná válsz...lassan elmerülsz....Távolról hallasz hangokat,,,neszeket,,,,utolsó erőddel elrugaszkodsz...elindulsz,,,partot érsz..felkapaszkodsz....közben olyan sebeket szerzel...amik életed végéig elkísérnek....lehet vele élni,,,,de mindig ott lesznek.....Mondd ki amit gondolsz...holnap lehet késő lesz... ...Állítsd meg a pillanatot..holnap lehet már múlt lesz... ...Tanítsd ma a gyermeket,,,,holnap lehet már felnőtt lesz... ...Adj ma.....holnap lehet kérned kell.... ...Bocsáss meg ma...holnap lehet nincs már bocsánat... ...Temesd a múltat....hogy élhesd a jövőt... ...Kitakar...kit-akar...ki-takar.....Megszületünk egyszer...megszületünk sokszor...hányszor érezzük szükségét ,hogy újjá szülessünk?,,,,Minden születéssel talán jobbá válunk....kinek akarunk megfelelni?,,,Mennyi hordalékot raktározunk,,,míg végül döntünk,,,,Van,hogy nem tudsz belépni ajtókon,,nem azért,mert zárva van,,,,de ahhoz,hogy belépj azon az ajtón,,olyan nagyfokú megalkuvásra lenne szükség amire nem vagy képes,,,,elindulsz,,,próbálkozol.....saját magaddal küszködsz.....kiforgatod magad,,,,kiforgatod a gondolataidat.....megvívod magaddal és másokkal is a sokadik csatádat.....mert rájössz.....a világ olyan amilyennek Te látod......de....a világ olyan is...amilyennek Én látom.....A mai kor embere mindig fut,siet valahová,,,valójában nem tudja miért...hova?,,,,Egyszerűen magába hordozza....nincs idő megállni....szeretni,,,szeretve lenni...beszélni...felelni...hallgatni...futunk valahová,,de nem biztos,hogy futva elérjük,,,lassítani kellene,,,,megérezni,,,átérezni...amit az élet kínál,,,,,Aki egyszer már a sorstól pofont kapott úgy igazán.... az nem könnyen kockáztat... Aki egyszer már adott,,,,, önmagából egy jókora darabot,,,,, Záródsz és zárulsz......Vissza kell találni magamhoz... de egy másik ösvényen....Az idő...az idő barát és ellenség....az idő megszűri a gondolatainkat...az idő türelemre int....az idő átalakítja az embert....
...Vannak különleges napok...mint ez a mai....nem tudni miért,,,nem tudni hogyan,,,de érzed,,tudod....ez a nap más mint a többi......ma mindenki mintha adna,,,csak adna,,,,,emberek között voltam,,,nem csak embernek látszottak,,,,,,,ma öröm volt élni,,,,,holnap is öröm lesz élni?Számomra fontos.....adni-kapni-elfogadni......a mindennapok csodája itt van mindig,,,apróságokba,,,figyelmekbe,,,,...minőség,,,,,,amikor őszintén örülnek neked,,,saját magad miatt,,,,,Van amikor megkérdezik:Hogy vagy?De nem kíváncsiak a válaszra,,,ezt megérzed....Mint ahogy azt is megérzed,ha szó nélkül örülnek,,,akkor hogy is van ez?Amikor,,,elszakad egy cérnaszál,,,,lehajolsz,,,felemeled,,,,összekötöd...Azt mondod nem lehet összekötni....lehet,,ha az ember egész valójában,,,szívvel-lélekkel akarja,,akkor lehet,,,amíg lefelé hajolsz,,,sírsz,,,sajnálod a szakadást....amikor fogod akkor már tudod,hogy megpróbálod összekötni...de amikor már kötöd akkor tudod,hogy sikerülni fog,,,,,.S amikor a fűben fekve nézed az elsuhanó felhőket, arra gondolsz, hogy ...ezt meg kell őrizni, mert jönni fog egy nap....s az emlékeidből élsz majd. Tudom...a kórházi ágyon sokszor idéztem a nyári ég kékjét...s az adott erőt...mert látni akartam még!....Gondolkodni kell...mielőtt bármit is mond az ember,,,gondolkodni kell...minden szemszögből körbe kell járni a gondokat,,,gondolatokat,,,problémát....Meg kell nézni a körülményeket,,,,,idegi állapotot....lelkivilágot...Az ok és okozati összefüggéseket....rálátásokat....érzelem világot,,,,Meg kell próbálni a másik ember helyébe képzelni magunkat...Ha úgy érezzük,hogy mindezt végig gondoltuk,,,akkor adjunk még,,még lehetőséget és újra gondoljuk át az egészet hátha valami elkerülte a figyelmünket....Azért mert az élet pofont adott nekünk,,,,ne vetítsük ezt rá másokra......ha olvasod a blogot ,,,minden ott van,,,a szenvedés..a kiáltás,,,a ,,minden,,,aki nincs benne nem tudja,,,,,,,,,,látom magam kívülről,,,látom,,,nem fog semmi változni,,,,az élet elfog robogni,,,azt mondod ennyi,,,,lassan látom én is ennyi,,,,,...Van az úgy,hogy találkozol valakivel...és az az érzésed,hogy nagyon-nagyon régóta ismered.....hasonló a gondolat világotok,,,értékrendetek....érdeklődési körötök...Belső éned érzi azt,,,amit az eszed csak később ért,,,,Egyszerűen megtalálja az éned a számára,,,fontos embereket,,,társakat...barátokat....De ez fordítva is igaz.....Te is kiegészíted őket..Életszakaszokat élünk,,,sötétség...világosság.....van aki a sötétségbe taszít...de megtalálod ,,vagy ő talál meg téged,,,aki a világosság felé vezet,,,megfogja a kezedet és elkezd vezetni....Először nagyon ellenkezel...nem akarod,,,,beguboztál ..és nem akarod,,,Talán kényelmesebb,,,melegebb állapot...DE ,,,,kitartóan hívnak,,,kérnek,,,A szemed is elszokott a fénytől.....Hunyorogva,,,,könnyes szemmel,,,,,de pislogsz a fény felé......Felkel a nap,,mindennap felkel a nap.....nekem is felkel a nap....neked is felkel a nap...Van egy csendes hely mindenki lelkében.....a legeldugottabb zugában,,,,,, ahova akkor térsz amikor békét és nyugalmat szeretnél,,,,,, lehalkítod agyad ,,,,, és megnyugszol...Van amikor jól esik az embernek,hogy maga legyen,,,egyedül legyen,,,,,Gondolkodjon,,feltöltödjön,,pihenjen.....Ilyenkor repülnek az órák,,,itt csak Te és Te vagy,,,beszélgetsz,,,kérdéseket teszel fel...kérdéseket válaszolsz meg,,,,Te megtudod szólítani magadat?.....Le kell tudni csupaszítani saját magunkat,hogy ,,lélegezni"tudjunk................ KÖNNY------KÖNNYEBB----KÖNNYEBBÜLÉS........ ...Mert a barátod vagyok -tudd,hogy itt vagyok.......
....Mert a barátom vagy- tudom,hogy itt vagy............Semmi ágán hintázik az életünk......Lassan meg kell tanulni,hogy néha hagyjuk nyitva az ajtót,, hogy betudjanak rajta sétálni..
Talán... egy hír a távolból,,,talán egy kutyus,,nagy szemeivel,,,,talán egy barát, aki ott áll mögötted csendben,,,,amikor úgy érzed összeesel...de...ő..
ott áll...és...elkap,,,szelíden.....talpra állít,,,,
Talán besétál az egészség,,,,hátat fordíthatunk a szenvedésnek,,ami béklyóba köt...
Lassan meg kell tanulni nyitva hagyni az ajtót,,,
,Pirkadat",,csak nyolc betű.....de jelentőségét kevesen ismerik,,,,,a lélekkel átélt hitet,,,hogy
A hosszú, sötét démoni éjszaka,,,,,a bizonytalanság,,,,az úttalan út keresés,,,,az apró lépések ereje,,,,
,,,A pirkadat érkezésével...természeti csoda ébred.......
,,,,,,Kelj fel korán.....főzz kávét,,,,,engedd el a kutyust,,,,,és,,,,indulj útnak....
ülj le egy lelógó faágra,,,,,kortyold a kávéd,,,,,,,türelmesen várj....
.......érkezik,,,,,dereng....itt van,,,,,,mindennap magába hordozza a végtelent,,,,,,
Töltekezz,,,,,,,a nap neked is fel kel.........
.Talán egy pillanat, amikor szívből képesek vagyunk rácsodálkozni valami szépségre – legyen az látvány, hang, illat, érintés vagy akár csak egy gondolat......Ma először láttam kedvenc virágomat ,,a pipacsot...Megálltam,,odamentem,,,és,,,sok-sok éve mindig ugyanolyan csodálattal tölt el,,,törékenysége,,,színe,,,sebezhetősége,,,selymessége....Mindig könnyet tud csalni a szemembe,,,, Ami megérint bennünket, megsimogatja folyton fájó lelkünket, amiből töltődni tudunk......Amikor távolból felajánlják segítségüket...A mindennapok apróságai...őszinteségei,,,,,egy levél...gondolat csere,,, Az olyan időszakokban, amikor sok ilyen pillanatunk van,,,,,, akkor érezzük magunkat boldognak...hihetetlen,de ha felidézzük ezeket a pillanatokat,,,újra érezzük az akkor átélt boldogságot... Hogy hány ilyen pillanat adatik meg?.....Hány akadályon vagyunk túl?Hány akadályt kell még legyőzni?......Kik gördítik az akadályokat?Átlépni kell az akadályokon vagy megoldani?....Amikor legyőzöl egyet,megküzdesz vele,,,milyen érzés?Feltudunk nőni az akadályokhoz?..Átugorjuk őket vagy megkerüljük?Félre tesszük őket vagy azonnal megoldjuk?..Akadályok vagy elágazások?Egyedül nézel szembe vele vagy van segítséged?Miért nehéz kimondani szavakat:---LÉGY SZÍVES SEGÍTS!
---BOCSÁSS MEG!
---NE HARAGUDJ!
---SEGÍTHETEK?
---KÖSZÖNÖM!
....Mikor és hol hagytuk el gyermeki tisztaságunkat?.
.Lassan kezdem megtalálni az egyensúlyt köztem és a világ közt...nehéz,,egyenesen gyötrelmes út vezetett el idáig..Újra kezdek beszélni,hallgatnak,,válaszolok,,értek,,értenek...megértetek,,megértenek,,,,,kezdek dolgokról beszélni,,beszélni,sírás,,,toporzékolás,,,hisztizés nélkül....Lassan különbséget tudok tenni,,barát" és a BARÁT közt.....Nevelek és nevelnek....Tanulok és tanítok....kérdezek és kérdeznek....Válaszolok..és válaszolnak....Adok-kapok-elfogadok.....Az emberek,,,mindennek tudják,,,,az árát..
.................DE..
........nem mindennek tudják az értékét......
.Jó lenne repülni kicsit....Emelj fel egy követ,,,tartsd a kezedbe....MIT érzel?...Átmelegítetted...Ha egy követ áttudunk melegíteni,,,akkor,,,,akkor hogy is van ez??...ÚGY VAN,HOGY MEGYÜNK AZ ÚTON...NÉHA EGYENES...DE NÉHA GÖRÖNGYÖS,,,DE MEGYÜNK..
Addig nagyon rossz míg nem döntünk,,,,nincs jó döntés,,vagy rossz döntés ...döntés van,,ami az idő múlásával igazolódik be.....ahogy előre nézek,,,hosszú az út.....hosszú,de a történések annyira elterelik a figyelmet,hogy nem érzed a pillanat súlyát.....
..Van egy mérleg,,,mindenkinél van egy mérleg.....vannak mérlegek amik többet mérnek,,,vannak mérlegek amik kevesebbet.....ne légy könnyű azon a mérlegen.....rakd rá értékeidet....DE,,,csak arra a mérlegre...ami...számodra,,,hitet,,,reményt...fényt ad....
..Az élet azzal telik,hogy keressük magunkat...keressük a hiányt...nem tudjuk megfogalmazni,,mit,,,csak hiányzik,,,és,,keressük..Csapdákba esünk,van,hogy saját magunk csapdájába van ,hogy más csapdájába...és küzdünk,hogy ebből a csapdából kikászálódjunk, hogy kimászunk .....Nagyon sok idő telik el,hogy rájöjjünk,hol hibáztunk...illetve mi hibáztunk?.... Szépen lassan...megtanuljuk,,,hogy csatákat veszítünk,,, A csatában sebeket kapsz.. mélyeket... Először saját magadnak kell megtalálnod a megfelelő gyógymódot....előfordulhat az is,hogy nem találod.....ekkor védekezésképpen,,építkezel...falakat építesz,,,először egyet,,,kettőt,,,majd már olyan sok falat építesz,hogy saját magad sem találod a bejáratot....
A múlt történései,,,törnek,hasítanak,vágnak.... közé szorulsz...őrlődsz...szinte szétnyom .......az erő pedig egyre fogy,,,, vagy megpróbálsz kiszabadulni....vagy felnyársal,mert könyörtelen,,,,Próbálsz szabadulni,,felállni,,,de amikor emelkedsz,,valaki meglök,,,és újra elesel....újra emelkedsz,,valaki a talajt rántja ki alólad,,,újra emelkedsz,,valaki a falhoz csap,,,de még mindig próbálkozol,,,és,,,akkor akitől nem várod...igen,,ő,,,csap arcon,,,,,és...az mögé a mondat mögé bújik,ami így kezdődik:De én csak jót akartam Neked!!!
Nem tudhatja,,,nem érezheti,,azt...azt ,hogy nekem mi a jó...tanácsot adhat,,,de nem cselekedhet helyettem....
......Ezért,,óvatosan járjunk,,,nehogy valaki lelkét széttapossuk.......
.. Haragudni nem jó...
..A harag rossz érzés .....a rossz érzés...rossz dolgokat hömpölyget elénk... nem szeretném ezeket az érzéseket érezni......de az érzések olyanok...bármilyen érzés,,,nem kopogtat az ajtónkon,,,nem kérdezi,,,most ráérsz velem foglalkozni?....ezek jönnek....itt vannak,,,csakis rajtam áll meddig lesz a vendégem....és....nagyon szeretném,hogy gyorsan távozó vendég legyen,,,,
.....Már csak a hátát látom...távozóba van...nem köszöntem neki........
..Most már dőlj hátra...most már ne gondolj rá...most már engedd el....
.....most már mindent megtettél....ma,,nincs rá hatásod,ezért,,,lazíts,,,lazíts,mert lehet holnap újult erővel kell újra kezdened mindent...
Ha ez bekövetkezik,,akkor se add fel....van még idő megtalálni a helyes utat,mert hogy megtalálja az ember a helyes utat az biztos,,,,ezért ma ne gondolj rá,,,,
......Amikor az ember tervez valamit....indítani akar valamit,,,elképzelései vannak,,,lassan ébredezik benne a remény,,hit...a tervekből aztán szép lassan valóság lesz...nagyon kemény,hosszú munka árán......Valójában senki nem tudja mennyi átdolgozott éjszaka,,mennyi lemondás,,,küzdelem..áll mögötte....de lassan lépésről lépésre halad tovább...minden nap közelebb kerül a céljához....és...én tudom,,,én hiszem,hogy amikor valaki,,,,hittel,,,tettel,,,,cselekedettel,,,akarással....küzdelemmel a cél felé érkezik....nem szabad onnan megfordulni...mert ott már ott vannak a segítők,,,akik egy pohár vízzel kínálnak,hogy átszakíthassad a célszalagot.....
..Amikor..valaki...hátra felé lépeget.....
..Amikor valaki.....nehezen válaszol....vagy nem válaszol.....
..Amikor valaki...csukja,,maga előtt,,maga után az ajtót.....
..Amikor valaki...csak lélegzik,,,de nem él.......
..Amikor valaki......távolba néz,de nem lát,,,nem hall,,,,,,
..Amikor valaki....megáll,,nem mozdul.......
..Akkor értsd meg,hogy saját magával van gondja,mert vívja a kicsi és a nagy harcait,,,nem mással,,,saját magával....
..Akkor adj neki időt,,,,,adj neki nyugalmat,,,adj neki hitet,,adj neki türelmet
..adj neki bátorítást..adj neki csendet...adj neki meleget...
..Mindent adj neki amit úgy gondolsz,hogy kellhet neki,,,,
.Amikor ,,,elindul egy beszélgetés,,,,,felelgetés...eszmecsere,,,,,gondolat kifejtés........párbeszéd....
..Amikor annyi,de annyi mondani valód van,hogy szinte egyszerre három szálon futtatod .......
..Amikor kézzel -lábbal mutogatsz,,,hallgatsz,,,feleselsz....véded az álláspontodat...rácsodálkozol.....engedsz,,,belátod,,megérted,,,elérted,,,
...Amikor az idő suhan,,amikor mosolyogsz,,,,amikor hallod a saját hangod,,,,,
..Amikor azt mondod:-Szerintem....is,,,,
..Amikor azt hallod:-Szerintem ,,,,is,,,,....
..Akkor tudod jó helyen vagy,,,,akkor tudod lélekburok vesz körül.....lélek csere történt.....akkor tudod gazdagabb lettél,,,akkor tudod gazdagabbak lettek általad....
...Adni-kapni-elfogadni.......
...Van olyan ez ember életében amikor....nem is tudom,hogy fejezzem ki magam,,,,,
amikor,,,már felnőtt az ember,,,de ,,,előfordul,hogy bizony néha-néha úgy érzi,hogy,,,,,a környezete nem úgy kezeli...
Nagyon sokat vívódtam én is,,,hogy ilyenkor,,,mi lenne a helyes,,,megoldás...mindkét fél számára....mert mint a problémát,,ezt is több szögből kellett körbejárni....Szükséges a segítő szándékot..észre venni..meghallgatni....De szükséges az is,hogy engem meghallgassanak,,,az én nézetemet,,,ez én elgondolásomat...
...Amikor tanácsot kapunk,,,tanácsot adunk,,,akkor nem törvényszerű,hogy az illető,,,azt fogja alkalmazni...vagy én úgy fogok tenni ,,,,,ahogy javasolták,,,,javasoltam....
...FIGYELMESEN HALLGATOM A JÓ SZÁNDÉKÚ TANÁCSOT...ELMONDOM A VÉLEMÉNYEM......MEGKÖSZÖNÖM A SEGÍTENI AKARÁST.....ÉS MEGPRÓBÁLOM SZERETETTEL,DE HATÁROZOTTAN....ÉREZTETNI,HOGY......ÖNÁLLÓAN ,FELELŐSSÉGGEL,,,,,DÖNTÉSEKET HOZNI TUDÓ FELNŐTT VAGYOK.....
Fontos számomra....számomra fontos.....
*****KÖSZÖNÖM A TANÁCSOT........TISZTELEM A SEGÍTSÉGEDET.......FOGADD EL..... FOGADJ EL....
..Ott voltam.......ott vagyok........ott leszek....
A csend,,,kiált.....mutat,,,,,,hív,,,,,,beszél,,,,,,álmodik,,,,
néha beszédesebb,minden kimondott szónál.....
...Jó elvonulni csendes magányba,,,,,,,ott,,,,,,a gondolat beszélni kezd...ha figyelmes vagy megérted,,,,,
Gondolat ...csend,,,hívom,,,,kérdez...felel.....
......Ha megleled a csended,,,kérlek rá ,,,nagyon vigyázz........Érdekes,mert a saját fájdalmunk is,,,képes arra,hogy tanítson,,,neveljen,,,,Ha nem tudnám mi a fájdalom,,,ha nem éltük volna át...az..élet által elénk küldött fájdalmakat.....nem is tudnánk más fájdalmát megérteni.....A fájdalom elvezet egyfajta csendhez....elmélyüléshez,,,,,,elvezet oda,,,felismerteti azt,hogy...mással nem tesz az ember ilyet,,,mert saját magán tapasztalta meg ezt a fájdalmat.....Várj csak próbálom máshogy.....amikor elvágod az ujjadat,,,érzed,,,hogy fáj,,,,,,,ha,,,soha nem vágod el az ujjad,,,,nem fogod érezni,tudni azt,...hogy mit érezhet az aki elvágta az ujját....
....ez így van akkor is ha valakit nem fizikai fájdalom ér.....hanem lelki fájdalom
..Amikor azt teszed amihez kedved van,,,amikor oda mész ahova szeretnél...amikor azt csinálod ami akarsz.....Mond az milyen érzés?GONDOLJ RÁ...IDÉZD FEL!!...AMIKOR NINCS IDŐKORLÁT,,,AMIKOR,,,NINCS HATÁR,,,AMIKOR NEM BESZÉL SENKI....AMIKOR ÚSZOL A VÉGTELENBE,,,AMIKOR A SZÉL SIMOGATJA AZ ARCOD...AMIKOR A MADÁR CSICSEREG...AMIKOR SÉTÁLSZ...AMIKOR......AMIKOR...AMIKOR....SZÁRNYALSZ!!!
................SZÁRNYALSZ!!!!!.............
Szárnyalni nem könnyű dolog...szárnyalni csak egész lényeddel lehet....Tenmagaddal és a lelkeddel.....Mond így is tudsz szárnyalni?Bátor vagy a szárnyaláshoz?Tudsz repülni?
....valahol megtalálható benned a gyermeki lényed?,,,,vállalod a kockázatot?........
,,,és az érzés,,amit a szárnyalás önmagában jelent,,,,,,töltekezést...feltöltődést....
örömködés.....boldogság....béke...nyugalom........
.Nem csak úgy lehetünk boldogok.....ha,,,mosolygunk,táncolunk,éneklünk,,,, akkor is csodát élünk át....ha a boldogság mozdulatlanná varázsol...EZEKET A PILLANATOKAT,,,ELRAKTÁROZZUK......élünk egy életet,,,,néhány pillanatért?.....Mi a boldogság?.....ne csak a testünket öltöztessük fel,,,,a lelkünket is öltöztessük,nap mint nap......Amikor megszületünk........társul szegődik mellénk egy könyv...az életünk könyve.....
....a születés az első oldal........a halál az utolsó .........
,,,hogy közte milyen vastag,,,tartalmas,,,szép,,,szomorú...boldog....lapok lesznek,,,az csak rajtunk múlik.........ha én nem vagyok türelmes..........nem várhatom,hogy velem türelmesek legyenek
...ha én nem vagyok belátó..............nem várhatom,hogy velem belátóak legyenek
...ha én nem vagyok nyitott..............nem várhatom,hogy nyissanak felém
...ha én nem vagyok toleráns............nem várhatom,hogy velem toleránsak legyenek
...ha én nem vagyok megértő...........nem várhatom,hogy megértsenek
..................vár-várhat-várható-várhatom................
Amit itt a blogba leírok...az,,,,belülről jön,,,,nem vagyok tévedhetetlen,,,nem vagyok tudálékos,,,nem vagyok hibátlan,,,,,,,,,,,,,igyekszem figyelni arra,hogy ne bántsak meg senkit...illetve ha bántok valakit is,,,az nem szándékosan történik,,,,,,,,
..azt is tudom,,,,ha bántanak is ....az sem szándékosan történik....
..és tudom ennek a szónak az értékét,ha valaki kimondja:-Ne haragudj......és értem a szó mögött lévő lélekremegést.....mert ...már...megtanultam nem haragudni:)..Mi történik ha elhagynak a szavak,,,,,nem tudod megformálni amit mondani szeretnél...itt van a fejedbe,,,de,,,de nem tudod közvetíteni....a gondolat itt van,,,,de nem találod a megfelelő szavakat.....a gondolat mégis motoszkál,,,,de,,,akkor itt kell segítséget keresni,,,,a zenét...verset,,,táncot,,,,,,,
.................a csend is a beszédünk............
..A lélek,,,a szív...
.........szeretet nélkül.....
..............magányos....hideg....kemény....
............................nyomorult,,nyomorék....
...............................csuklik,,fuldokol...fázik,,,remeg...haldoklik
...Volt idő,,mikor..........lelketlenül akartam élni.....
...........de,,,hiába erőltettem......
..............................nekem kell a lelkem........
Én csak kérdezek....de merre van a válasz? .....kíváncsian keresem,,kutatom,,miért van szükség ennyi fájdalomra...... egyik holnap ......a másik után.... érkeznek a sötét,,,hosszú,,,álmatlan órák.... néha,,,vagy inkább sokszor....lepel mögé bújok,,,miért?......biztonság? ...... olyan pici,,,apró porszem ,,,,,, néha kavics..... néha szellő ..... ,,Belenézni a távolba,,,,,elfutni,,elrohanni?de miért?......miért?,,mert nem látjuk a megoldást,,,,,van ez így,,,,összeomlasz,,lerogysz...fura helyzet,,,mert azt nézed látja-e ezt az összerogyást valaki......nem mindenkinek mutatja az ember gyenge periódusait.....megfutamodás?nem hiszem....feladás?nem hiszem....elbukás?nem hiszem,,,
Ezt csak az gondolhatja aki nem ismer,,,,,
Aki ismer tudja,érzi,,,ez a történet még nem ért véget....nem tesz semmi különlegeset,,,csak mindent.......és ezzel megváltozik minden.....
....megállítani az időt,nem lehet.....De mi az idő?...pillanatok sokasága...a pillanatok fel vannak fűzve?... mint egy nyaklánc?.....az időt raktározd el magadba...fontosak a pillanatok....vannak jelentéktelen pillanatok...vannak súlyos pillanatok......ránk mosolyog a pillanat,,csak nem mindig vesszük észre....én vagyok a pillanatba?...a pillanat van bennem?...az én pillanatomba bent vagy?...én bent vagyok a te pillanatodba?........Engedd el..engedd el..engedd el....
amikor már minden oldalról körbe jártad,,,amikor már minden kérdésre kerestél választ....amikor kiadtad,,megadtad magad.......amikor a kétségek a hatalmukba kerítettek,,,amikor,,,sírtál,,toporzékoltál...vártál....alámerültél..lecsendesedtél...megtaláltad,,,kérted,,kerested,,,,akkor nagy levegő....hátat lazán,,leengedni,,,szemet becsukni,,,,és,,,útjára engedni,,,,,,.az élet tanítgat....csak mindig picit...csak mindig annyira,hogy bírjam....
...sokszor érzem mégis...rossz tanítvány vagyok......nehezen látok....de,,,amikor látni kezdek...akkor mindent látni akarok...pedig nem biztos ,hogy látnom kellene mindent.....előfordul,hogy egyet lépek előre...hármat vissza...hogy miért?...megmondani nem tudom,,,,,kezdem azt gondolni,hogy a világ nem olyan amilyennek én látom,,,az én szemüvegem homályos.......a falak leomlanak...a falak újra épülnek........üldögélt a padon.....,,,egyedül volt...de nem volt egyedül.....nem ült mellette senki...de nem volt egyedül!!!!
...habár nem látta,,,de ott volt mellette.........a pillangó megmozgatja szárnyait...
..abba a pillanatban rá néz......már tova is szállt....eddig tartott...a pillanat eddig tartott........már nem az aki volt........
...Az élet nem kérdezi,hogy alkalmas-e az időpont...döntéseket hozunk,,,eldöntünk dolgokat...amiről később derül ki,hogy jól döntöttünk-e.....amíg a döntéstől a célig eljutunk....néha nagyon nehéz,,,és ,,lehet,hogy vissza is fordulnánk....mert amikor a lehetőségek felvázolódtak,,,nem mutatta magát sok minden...ami esetleg menet közbe jön elő.....ilyenkor néha lehet érezni azt,hogy vége,hogy nincs tovább....de ha a célba vetett hit elég erős akkor ezek a gondolatok,csak suhanó gondolatokká törpülnek....mindennap új kihívás,,,nap mint nap...ami tegnap nehéz volt az mára nem olyan nehéz...már azon aggódsz ,hogy a holnap nehezebb lesz....de ha most itt megállsz,,,és,,,visszanézel az elmúlt fél évre,,,akkor mit gondolsz?hol volt a legnehezebb,,,igen,,mindig az a legnehezebb ami előttünk van,,,,de azt is észre lehet venni,hogy vannak fordulópontok,,,,kapaszkodok,,,segítők....szürkék voltak a nappalok....az idő sokszor barát,sokszor ellenség.....és jönnek a kérdések,,,a kérdések,,,,vajon minden meglett téve,,ami megtehető.....és ha csak egy,,,csak egyetlen lehetőséget nem vettél észre,,akkor..hátra arc,,és tessék megkeresni azt az egyet,,,állsz a híd közepén,,megálltál mert fáradt vagy,,,,csend van,,,,,nem fordulsz meg....és....valaki a válladra tette a kezét........
..Lassulnak a mozdulatok....a kéz,,a szem,,,a száj,,,,,ahogy ezek lassulnak a gondolatok is lassulnak...hirtelen sok mindent kell megoldani....olyan mintha nem lenne holnap,,,csak ma,,és,,tegnap...pedig van holnap,,,van,,,csak közte van egy éjszaka,,,az éjszakák álmatlanul hosszúak,,,hidegek,,,,kegyetlenek....szelídítsd meg az éjszakát...legyen a barátod....
.Vannak dolgok amiket nem lehet megmagyarázni...amik csak úgy vannak,,jönnek amikor szükség van rájuk...láthatatlanul..lopakodva...csendesen....és ..itt vannak...nem kérte senki,hogy jöjjenek....de jöttek,,és mindig akkor jönnek amikor a legnagyobb szükség van rájuk...és mindig addig vannak itt amíg szükséges,,,sem nem tovább,,,sem nem később,,épp addig....csendben,halkan,,áll..és várakozik....magába a tudat,hogy itt van,,,az,hogy tudja mit és hogy kell tenni,,már az is,,óriási segítség...hangtalan,,mert a léleknek nincs arra szüksége,hogy elmagyarázzam neki,,miért?hogyan?meddig?,,rám van hangolva és én rá vagyok hangolva...tanuljuk egymást...