Összegzés II

..Elágazások sokasága van,,,,,nagyon képlékeny,,,mintha minden lehetne belőle-mintha semmi.......mintha nem tudna eldöntődni mi legyen?..Mintha egy picit a nagy ,,kavarodás"lecsillapodott volna és olyan ringató kékség ölelné körbe az embert.....néha pedig mintha versenyt futna az ember az idővel,,,,,,újabban álmodom,,,az éjjel gyönyörűen virágzó gyümölcs fák közt jártam,nem történt semmi,,sütött a nap,,és fenségesen gyönyörű virágzó fák alatt jártam,,,piros,meggy,rózsaszín...sajnáltam,hogy felébredtem,,Itt szerintem lélekölelést csináljatok,,,,,,ma egyszer csak ez jutott eszembe,,,,,,,,mert amíg benned kételyek vannak nem fogod tudni megoldani,,addig ez blokkol illetve beleszól,leállít,,energiát vesz el,,,Boldogságburok

Pillanatburok

Adni-kapni-elfogadni Ha felültél a szellőcske szélére ne félj,,,ne félj,,,,,hullámzik alattad,de te ne félj....bízz benne,,bízd rá magad,,nem fog olyat tenni amit te nem akarsz,,,csupán arra a vidékre visz ahol életedbe már jártál és jól érezted magad,,,csupán a fülébe súgd,hogy merre vigyen,,,de ne félj,, ne félj,,,lazítsd el magad,,,nyugalom,,nem esel le..itt vagyok Képzelj el egy sivatagot,,,vándorolsz benne,,,nagyon,nagyon meleg van,,,a napsugár meg-meg csillan a homokon,,,itt egy csillanás,,,ott egy csillanás,,,,,mész,,,mész de nem haladsz...egy helybe mész,de ezt már nem veszed észre,mert el vagy alélva a fáradságtól,szomjas vagy.....annyira belefáradtál,hogy hanyatt fekszel a homokba..és,...azt gondolod feladom,,,jöjjön aminek jönnie kell...én megtettem szinte mindent,,,,,fekszel,,,már nem érzékelsz semmit,,,,már nem vagy itt,,,már olyan álomhatárkő féle -felé mész...már csak az agyad dolgozik,,,,,itt csillanás-ott csillanás.......és össze áll..a csillanások összeállnak,,,,és...tudod egy szép színes,aranyos vízcsepp lesz belőle,,,,,csak egy csepp...egy...de ez az egy,,,maga az élet,,,,és az az egy csepp ,az ajkadhoz ér,,,,,csak épp hozzá ér az az egy csepp....de ennyi elég is,mert életet kaptál,,,,,egy csepp,,látod mire képes,,,pedig csak egy csepp....Vagyok én itt mint egy ember,,,vagy te ott mint egy ember,,,,,,
a belőlem induló rezgés elindul valahová,,,az útjára,,,megáll,,,körülnéz,,ismerkedik más ember rezgésével,,,,igen,,,de,,,megrázza a fejét és azt mondja:nem ,nem ez,,nem ezt keresem,,,,és tovább kúszik,mert még nem találta meg amit keresett,,,,,,és messze valahol szintén elindul egy rezgés és ugyancsak keresődik,,,,,,,,amikor ez a két rezgés valami által elég közel kerül egymáshoz,,,letapogatják egymást,,és..így a kiugrások,csúcsok,mélyülések,egymáshoz passzolnak,,,akkor valamelyik rezgés megfogja a másik rezgés kezét és elvezeti a tulajdonoshoz,,,,és egymásra találnak,,,
A pillangó kisasszony annyi ,hogy ahova a kis pillangó betéved illetve beengedik akkor a kis áttetsző,finom szárnyával ahogy repked,ott megmozgatja a levegőt,épp csak kellően,,,,de ott már nem lesz semmi ugyanolyan,mert a pillangó elindított valamit..Nem tudom mivel magyarázni csupán az érzések amik bennem vannak illetve a gondolatok.Úgy érzem valami fog történni az életembe ami nagyon szokatlan lesz,,olyan sok minden történik körülöttem,,,egy határ amikor még innen állok,és mintha át lépnék majd valami máshova,...ennyi nem tudom magyarázni..Fodrozódik,,,téblából..kérdésekkel teli...egyet lép előre hármat vissza,,,felesel az élet kérdéseiről,,,hallgat,mint aki nem beszél...makacs,,,csökönyös.....butácska,,,szégyenlős,,nagylelkű,....álmatag...réveteg...Ha már elindítasz valamit az ember lelkében nagy csodát tettél...képes voltál sugallni neki,azt,hogy .Hé ember állj meg egy pillanatra gondolkodj,,,,,,az anyagi világnál vannak fontosabb dolgok,,,,,és az elindított gondolat ott fog munkálkodni a szívében,lelkében,,,gondolataiban,,,,,,időt kell hagyni,hogy elfogadja,feldolgozza,átélje,megélje,megértse,,,,nagy út,,nagy út,,de aki kellő útravalót kap,,,,szilárdan teszi a lépéseket,,nem nagy lépéseket ,apró lépéseket,,,mert például a kilométer is miből áll?milliméterekből...Amikor belépsz az erdőbe,mintha egy külön világba lépnél be,,,,teljes a csend,de teljes,,,harapni lehet a csendet,megérint,megfog,fogva tart,,ölel,burkol,,,,,,,,,,hallod a szívverésedet a sajátodat,,,törpének érzed magad,,,,mégis óriásnak,,,csak te,,,és a csend,,,,,itt mást nem tehetsz mint őszinte vagy,,,a kérdéseid és a válaszaid is őszinték,,,más világ,,,érzed a természetet és még valamit,,,egyedül vagy de mégsem,,
.Olyan érzetem volt mint mikor az ember nem akarja nyíltan egy másik ember szemébe mondani bocsáss meg,,,,,de azt is tudja ,hogy mondania kell és mondani is akarja,,,,,és kimondja,,,,oda súgja,,,szinte simogatóan körbe öleli,,,,,
ma egy két mondat motoszkál bennem,de ezt már írtam,,,,a gondolat lelke te vagy,,,,a lélek gondolata te vagy,,,,,,,lelkiismeret,,,Amikor az ember sír úgy gondolom,hogy az a belső tisztulás....Van egy folyó....mély,hömpölygő,sebes sodrású.Itt állsz a parton , célod a másik part,,,de vajon hogy tudsz átjutni,,,indulsz erre...indulsz arra...de nem!Nem megy !Nincs átjáró a túloldalra,,,,ahogy így keresgélsz,,,a szemed megpillantja a vízben a kő darabokat..Egyik,,másik,,,néha kell egy-egy merész ugrás,hogy a következő kőre érkezz,,,talán már a folyóközepénél jársz,,,,,pihenni kellene,,,nem csak kellene ,,,muszáj...még három ugrás és partot érsz,,,kettő meg van,,,de,,,de,,,igen ez a de,,,nem látod a legutolsó követ,,,azért nem látod,mert nincs.....mit lehet csinálni,,visszafordulni?De a túlpart közelebb,,,,kétségek közt vergölődsz,,,,sírsz,,,üvöltözöl,,,könyörögsz,,,,,hát nincs segítség?...A gondolat lelke te vagy........
.............a lélek gondolata te vagy...........
...................a lelked gondolata te vagy..
..Amit írok azt kérlek úgy értelmezd,hogy a legjobb szándék vezérel....nem bántani szeretnélek,hanem kezet szeretnék nyújtani és húzni akarlak,hogy állj fel és állj meg.....nem vagyok okos tojás,csak mint külső résztvevő szeretném elmondani a gondolataimat,,,,,mert sokszor tapasztaltam,hogy egy kívülállónak nagyobb a meglátása,mint annak adott az embernek akivel történnek a dolgok! Van úgy,hogy az életbe akármilyen keserű az orvosság le kell nyelni-keserű-nagy de le kell nyelni,mert tudjuk,hogy attól gyógyulunk meg!!! ....... és most oda lépek hozzád,mert tudom ,hogy mindjárt sírsz,,mert én is ezt tenném a helyedbe,,ne szégyeld,,,gyere itt a vállam,,,tessék a papírzsepi,,,,,nyugodtan enged útjára a belső indulatokat,,sírd ki magad,,,belső tisztulás!!!!!
na,na,,,,látom már csak szipogsz,,,,töröld meg a szemed,,,,úgy ni,,,,mert tudom a szíved mélyén,hogy elfog jönni az az idő amikor beéri magát ,megérik a gyümölcs!!!!!Amikor jól kísirtad magad,,,a szemed is megfog gyógyulni és pár nap múlva meglátja azt az apróságot ami még hiányzik...Akkor a kulcsszó a görcs.......mi volt ez ?De lehet ezt úgy is talán oldani amit múltkor mondtam,,,,vagy ahányszor találkoztok napközbe és elmentek egymás mellet,,,,,,mosolyogjatok egymásra,,,,úgy mint gyerekkorunkba...szerinted?Talán a görcs is megrázkódik.......mint egy váza,összetörik,,,először csak megreped,majd darabjaira hullik........Néha,,néha az élet megtanít bennünket arra,hogy meg kell állni,,,,,,nem tudod miért,,,csak belsőkényszert érzel ,.....valami nem jó...nem tudod mi,,csak nem jó.....meg állni,,,gondolkodni,,,,,szelektálni kell,hogy tovább tudjunk menni,,,a felesleges dolgokat kidobálni,selejtezni,,,mert a hátunkon hordozzuk,,visszük a terhet,csak visszük,,,,és egyszer csak összenyom,,,,,ülj le az útszélére mint egy vándor....vedd le a hátadról a táskát,,,boritsd ki,,,,nézegesd a ,,vélt"kincseidet....aztán szelektálj,válogass,hogy mit raksz vissza,,,csak ami igazán fontos,,,,ami igazán fontos.....VÉGEZTÉL?...VÉGEZTÉL?...emeld a hátadra a zsákodat....lám,,lám,,milyen könnyen indulsz........Elindulsz,mert menni kell,,,,hív,hívogat......szinte napok óta készülsz rá....lépésről,lépésre....ízlelgeted.......bekúszik,körbe ölel,,,és,,elérkezik ,, ahogy érkezik,,,készíted a lelkedet,,,öltözteted,tisztítod,,,,Teljesen mindegy merre indulsz,,bármerre,,,csak menni,,,,,,autók suhannak el melletted.....nem gondolkodsz engeded,hogy az ösztönöd vezessen.....Túl vagy a városon,,,szabadnak kezded érezni magad.....A szád sarka meg-meg rándul...mosoly készül....Megtaláltad,nem kerested de mégis megtaláltad...tekinteted végig hordozod a tájon.....magasságok-mélységek-végtelen.....belesimulsz,,,,rádöbbensz,hogy milyen apró porszem vagy a természetben.....tobzódnak a színek,,,,lüktet,pulzál ,,,,,amikor a szemed kigyönyörködte magát,,,,amikor a füled meghallotta a csendet,,,,,,amikor a bőröd beszívta a napot.....két karoddal átöleled a végtelent.....a szíved csordultig telik.....akkor,,akkor érzed,hogy ..megfogtad a pillanatot...lít....mert megtalál,,,mert elér hozzád,,,mert megkeres...mert megérint,,,mert,,,mert,,,,,mert megtanulja a szóláncokat olvasni,össze rakni,értelmezni.....mert meg akar érteni,,nem mást,,engem,,,ez számomra azt jelenti,,kíváncsi rám,,,a gondolataimra,,,a betűk mögött álló emberre,,,,,nem kell,hogy egyetérts velem...mint ahogy nekem sem kell egyetérteni veled,,,,,de figyelünk egymásra,,,kíváncsivá válunk egymás iránt....ha mindig mindenben egyetértenénk,,,ha mindig közös állásponton lennék...az azt jelentené,hogy egyikünk nem őszinte,,,,akkor valamelyikünk nem merné vállalni a nézeteit,elgondolását,,,saját magát,,,,.Bizony hosszú út vezet a felismerésig,,,nem egyszerű....kiforgatod a lelkedet.....megjárod a pokol bugyrát,,,vádolsz,,,sírsz,,kiabálsz,,,,magyarázod,,aztán lassan,,,megnyugszol....eltudod fogadni,hogy hibáztál,,,beletudod a megbántott ember helyébe képzelni magadat....lecsitulsz,,,megértetted,,elfogadtad,,,,,és,,,,oda tudsz állni....és kitudod mondani őszintén:Bocsáss meg nekem,nem akartalak bántani......./.Miért én?Nem értem miért?...Tudom meg fogom csinálni,,,,megteszem,,,,erre még lesz erőm,,,,szüksége van arra,hogy adjak,,,,,,amíg van adok,,,,és,,,most még van....még van..Nézz az ég felé...
Kínáld az arcod a napnak...
Szellő szárnyán engedd tovább...

Emeld a fejedet...
Húzd ki válladat...
Fogd meg a napot...

Fordulj...
Nézz...
Láss...
.napsütés,,,,fény...meleg......nyisd a szemed....láss.....amikor rálépsz egy ibolyára,összetöröd.......mégis az utolsó erejét neked adja....körbe ölel az illatával......pedig nem figyeltél rá........ő,mégis megszólított ...Kanyarog az út.......honnan hová?...Ahogy kanyarog,,,valahonnan távolabbra visz,,,valahová közelebbre visz...Jól érezzük magunkat az úton?....egyenesek jönnek,,,,,ívek,kanyarok,,,,,,amiket belátunk és amiket nem,,,,,,,útelágazások,,,,,,vannak szakaszok amiket egyedül teszünk meg,,,,,,,,,araszolunk vagy futunk,,rohanunk,,,,,az úton ér bennünket a reggel,nappal,éjszaka......félünk,nevetünk,,,,,,,,amit biztosan tudunk,,,menni,,menni,,valami hajt bennünket,,,..hogy részese legyünk....hátha részese leszünk....ott legyünk...Szeretnék túlkapaszkodni magamon......megérinteni a napot.....a felhők közt koborólni....a hold kiflin üldögélni...domboldalon henteregni...patak partján nézelődni...a fákat megölelni.....magamat tovább adni...szeretném...Meg-meg rebben a szempilla,,,távolról halk ,,csend" érkezik,,,,kinyitod a szemed,fordulsz,,,,,,szemhéjad alá fészkel a tavaszi napsugár.....már a füled is ébred,,,,álomhatárkő,,,mosolyogsz,mert nem tudod,,,,ma még szükségem van a lélektakaróra...Ülj le egy virágzó cseresznyefa alá...dőlj hátra egy csésze kávéval kezedbe...ahogy kortyolod a kávét....valami nagyon jó érzés járja át..testedet-lelkedet....hunyd be a szemed...dőlj hátra....halld a méhék dongását....a madarak csicsergését...a napsugár simogatja az arcodat....akaratlanul is elmosolyodsz.....nagyot sóhajtasz...ez a sóhaj vissza repít a gyerekkorba.....szavak jutnak eszedbe,,,de a szavak mögött önálló történések jelennek meg előtted.....-kiscsikó-csibe---------jó révedezni....Ne add fel....örjőnghetsz,,,,,toporzékolhatsz,,,,,visítozhatsz,,,,,hisztizhetsz..megteheted,,,,egy marék homok lehetsz,amit a szél könnyedén elfúj....vagy választhatod a nehezebb utat is,,,,,megállsz..leporolod,,,,lemezteleníted lelked,,,,dideregni fog picit.....de a lelked csendjén át...megérintenek.........ha csak pár pillanatra is...ha csak pár percre is,,,,.Meglehet mondani mindent.......meg is kell mondani mindent.....de,,,,nem mindegy hogyan....a hogyan....hogyan...a hogyan...