Amikor méltónak találtattunk arra,hogy ....elmeséljenek számunkra dolgokat,,akkor...csendben,,halkan,,nesztelenül figyeljünk,,, akkor megszólítottak bennünket,,,akkor bizalommal vannak irányunkba...tudják,hogy az elmondott dolgokat,,,bizton megőrizzük.....akkor kialakul egy olyan pillanat,,,egy láthatatlan szál összeköti az embert,,,,,értem amit mondsz---érzem amit mondsz...átélem amit mondsz,,,,,,mondod amit átélsz.......érted...értem...éled...élem....nem kell kopogtatni,,az ajtó nyitva .....be lehet lépni örömmel,gonddal,bánattal,nevetéssel.....de az ajtó nyitva .....