...
Kortyolni
a forró kávét, elmerengeni
létezésünkön, elmerengeni miért
és mi végre jöttünk ide ?
Botladozunk, csetlünk-botlunk
a világban.
Világtalanság....
Értelmetlenség,,,, elhibázott lépések,,,
sodródás.
Talán tényleg remete-lét az egyetlen kiút ebből a délibábból?
Hibák,,,, hibára halmozása, ,,károk, bűnöktől terhes létezés.
Bohóc.
Nevetőre festett mosoly az arcon,,, mélyén reménytelenség.
Vajon ha egyszer lehullana az álarc, lemállna a festék arcról, ha mosolyunkat
lemosnánk és meglátnák
valódi énünket, vajon akkor is tudnának ránk
figyelni, akkor is kíváncsiak lennének az előadásra?
Aligha.
Szerepek, jelmezek, élet-színpad.
Sokszor a bohóc a legszomorúbb csak a publikum vak.
Nem lát csak hisz vakon a bohócnak.
Talán nem szeret, nem akar keserűséget látni.
Fájnak,
VálaszTörlésaz elmúlt idők letűnt királyai
és nehezen hiszem el,
hogy senki semmit nem követel
belőled,
s az én volt udvarom csacska hölgyei is
ugyanúgy fájnak nekem,
hisz mind megannyi tévedésem...
Lehet, néha értelmetlenül sírok,
de tudod, sokszor kétségbeesetten könnyezem,
s megfagy a könnycsepp a tenyeremben
ha érzi, hogy Ő is tehetetlen...
Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír:
arcán gördül végig minden, mit a szíve már nem bír,
ha sírni látod a bohócot, nyújtsd feléje hűs kezed:
legyen tenyered forrás, miben arcát fürdeted!
Feszít néha belülről egy fájdalombuborék,
és nehezen múlik el,
ha nekem egyedül kell
elűznöm,
hisz tudom jól, hogy ez régen nem játék,
és komolyan is veszem:
látod ezért könnyezem.
Lehet, néha értelmetlenül sírok,
de tudod, sokszor kétségbeesetten könnyezem,
de megfagy a könnycsepp a tenyeremben
ha érzi, hogy Ő is tehetetlen...
Ha sírni látod a bohócot, tudd meg, hogy miattad sír:
arcán gördül végig minden, mit a szíve már nem bír,
ha sírni látod a bohócot, nyújtsd feléje hűs kezed:
legyen tenyered forrás, miben arcát fürdeted!
:)
Szeretem amikor nevetsz, szeretem amikor jókedvű vagy, szeretem amikor vidám vagy, szeretem amikor szeretem, de akkor nagyon!
:)